2010. május 9., vasárnap

52. rész

Egész péntek délelőtt azon gondolkodtam, hogy mit tegyek. Maggie folyton azt beszélte, hogy el kellene mondanom Sebinek a történteket, de mindenképpen el kell mennem este, mert sokan ott lesznek, köztük ő is, és ebből sértődés lesz, ha visszamondom.
A délelőtt folyamán megjelentek a csajok, egy kicsit pletyizni, s kíváncsiak voltak Sebi reakciójára. Teljesen kiakadtak, hogy nem mondtam el a páromnak a tegnap reggel történteket. Tracy már megint elkezdte, hogy mindig másokkal foglalkozom, saját magammal eléggé keveset. Tudom, hogy igaza van, de nagyon nehéz… Mióta megtudtam, hogy semmit sem tudok tenni Carol ellen, valahogy teljesen elkeseredtem. Vártam már, hogy március legyen, vagy legalább a tesztidőszak elkezdődön, mert akkor alig lennénk már a gyárban, és nem kell látom Carol idegesítő fejét. Már az is sokat jelent, hogy nem kell egész nap elviselnem őt, csak, ha reggel vagy délután összefutunk…
Ma csak egyig dolgoztunk, de kedvesem úgy döntött meglep, mert egy hatalmasat ugrottam, amikor arra lettem figyelmes, hogy valaki átkarol.
- Mi van drága… rossz a lelkiismereted? – poénkodott velem, de közben belecsókolt a nyakamba.
- Hát te? – próbálkoztam kikerülni az előző kérdését.
- Tudod ma péntek van, ez az a nap, amikor egyig dolgozunk… - úgy beszélt velem, mint egy óvodással, de közben meg-megrándult a szája széle.
- Te most kigúnyolsz engem? – érdeklődtem tettet felháborodással.
- Én? A világért sem… - láttam, alig bírja visszatartani a nevetését. Már épp válaszolni akartam volna, de Maggie megelőzött.
- Na jó fiatalok… menjetek szépen haza, és rendezzétek le kettesben, oké?
- Köszi Maggie… már itt sem vagyunk… - láttam Sebin, hogy már nagyon mehetnékje van, így egy kicsit gonosz voltam vele, minél tovább húztam a dolgokat. Szinte toporzékolt már, és láttam, nagyon türelmetlen. Élveztem a helyzetet, és láttam ezt Maggie is észrevette, s próbált csendesen kuncogni rajtunk, azért mikor elindultunk még utánunk szólt.
- Legyetek rosszak, és hangosak… este találkozunk, addig is hancúrozzatok… - majdnem elestem ennek hallatán.
- Meglesz… - válaszol Sebi egy kaján mosoly kíséretében. Mi lesz itt estig…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése