1.
rész
Nem
akartam mást, mint a szobámba jutni, és rendezni a gondolataimat. Egyszerűen tudnom
kell, hogy ki ő! A szobaajtómat be akartam csapni magam mögött, azonban
hallottam, hogy valaki megfogja azt!
-
Mond csak, te teljesen megőrültél? Mi volt ez az egész? – esik nekem egyszerre.
-
Nem tudom… én csak… - kerestem a szavakat, de egyszerűen nem tudtam értelmesen
gondolkodni. Túlságosan felzaklattak az események.
-
Ismered őt? – faggat ismét.
-
Nem… én… - dadogtam tovább. Tisztában voltam vele, ha elmondom az igazat
teljesen idiótának fognak tartani, de jelenleg ez sem érdekelt. Csak tudni
akarom, hogy ki ő.
- Na, jó, szerintem üljünk le, és nyugodjunk
meg egy kicsit. – leültem az ágyra, de
az idegeim pattanásig feszültek - Miért zaklatott fel téged ez a lány ennyire?
-
Ha elmondom teljesen idiótának fogtok nézni, tisztában vagyok vele, hiszen én
is annak tekintem magamat. – kezdtem – Nem, nem ismerem őt, még sosem láttam…
vagyis ez így nem teljesen igaz. – módosítottam, ők meg egyre furábban néztek
rám.
- Most akkor láttad vagy sem?
-
Hogy álmodtatsz egy olyan emberrel, akit még sosem láttál? – teszem fel a
számomra nagyon is foglalkoztatott kérdést.
- Mi? Ezt most nem értem…
- Tegnap éjjel ezt a lányt láttam álmomban. –
kezdtem bele a mesélésbe, ők meg nagyon figyeltek – A házamban voltam, otthon.
A hálószobámba tartottam fel, s mikor beléptem ő ott ült az ágyamon, és egy
kisbabát tartott a kezében… - minden sejtem újra vágyott ez után a kép után.
-
Hogy micsodát tartott a kezében? – szólalt meg Rocky most először.
- Egy babát… egy kisbabát. Tudtam, hogy az
enyém, tudtam, hogy tőlem van… S mikor meglátott, rám nézett, s elmosolyodott.
Én odaültem mellé, s megcsókoltam őt. – úgy éreztem, mintha még mindig érezném
az ajkait – A babát befektette az ágyába, ami ott volt a szobában. Én az ágyra
feküdtem, s ő egy széles mosollyal bebújt a karjaim közé… - újra azt a
boldogságot akarom érezni, amit akkor, nem ezt a szürkeséget, ami most van.
- Nem lehet, esetleg – kezdte Heikki is
nyugodtan – hogy láttad már valahol őt? Hiszen Torro Rossos egyenruha volt
rajta, így teljesen egyértelmű lenne a helyzet… - s mindketten bólogattak.
-
Biztos vagyok benne, hogy még sosem láttam őt! – kezdtem dühbe gurulni a
tehetetlenségtől – Emlékeznék rá! – csattant a hangom.
-
Jó, oké… - nyugtatott az edzőm - de most mit akarsz tenni? Mert ezzel az álmos
szöveggel azért mégsem állhatsz elé, ezt te is tudod.
-
Tudom – csüggettem el teljesen – totálisan bolondnak nézne, amit meg is értek. Meg
akarom ismeri… De akkor mit tegyek?
***
Sziasztok! Hüha, én is meglepődtem, hogy mennyire pozitív visszajelzést kapott az, hogy új történet van. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm mindezt nektek, s őszintén megvallva nem bírtam ki, hogy ne tegyem fel az első részt. Sok puszi: szabus
Szia :)
VálaszTörlésJajj nagyon-nagyon tetszik.
Annyira örültem, hogy ilyen hamar hoztad az újat.
És muszáj rögtön elmondanom, hogy mennyire tetszett.
Nem tudom, mit mondhatnék még csak azt tudom, hogy nagyon tetszett. :DD Bocsii nem jut jobb eszembe.
És mindig is imádtam az írásaid. :)
Várom az újat!!
Puszii*
Szia!
VálaszTörlésBizony olvastalak már régen is. Végtelenül szomorú voltam, amikor abbahagytad.De most annál inkább örülök.Teszik a sztori, olvasmányosan írsz, szóval oké. Még hogy megálmodta.....kisbaba, szerelem, boldogság.Ez az én kedvenc történetem lesz, már látom.
Minden jót:szofi
Hola!
VálaszTörlésMár régebben is olvastam az írásaidat,és mikor abbahagytad,éreztem,hogy ennek nem lesz vége,és tessék.Itt is vagy,egy remeknek ígérkező új történettel.Jó,hogy ilyen hamar jött folytatás,mert így egyben elolvashattam a bevezetőt és az első részt.Jónak és izgalmasnak ígérkezik a történet.A részek bár rövidek,és nem sok minden derült ki eddig belőlük,azért az izgalmat fenntartják.
Remélem a második rész is ilyen hamar érkezik majd!
Puszi:*:*
Szia !!!
VálaszTörlésRégen is nagy rajongód voltam. Nagyon megörültem, hogy visszatértél, és nem egy akármilyen sztorival. Már most nagyon tetszik ez a kis írásod, és tudom, hogy ebből is egy remek történetet fogsz összehozni. Én továbbra is olvasni fogom, és már most izgulok az első rész után. Iszonyatosan tetszik az elképzelésed, siess a folytatással, ne keljen nagyon sokat izgulni.
Puszi. Szimiii.
Szia Szabus!
VálaszTörlésNem most volt, de legelőször a Te történeteidet kezdtem olvasni. Nem meglepő, hogy az előttem írók is mind azt írták neked, hogy nagy rajongóid voltak! ;) Azért szerettem/szeretem amit csinálsz, mert érzelmes, megérint engem az írásod, és mert sohasem volt egy giccses oldal. Ez számomra sokat számított, mert látszott, hogy azért írsz, mert szereted azt csinálni, és nem azért, hogy minél inkább reklámozd magad. Egyszerűen, számomra Te voltál az író, és szerintem ez nem is fog változni!
Az elmúlt napokban szinte semmire se volt időm, még a saját életemre se, de... az a pillanat, amikor fél szemmel megláttam az egyik oldalon, hogy frissítettél... Le se tudom írni, hogy mit éreztem. Annyira örültem, hogy elsőre fel se fogtam, hogy mit olvasok. :) Aztán megláttam, hogy kint van az oldalam nálad... Soha se hittem volna, hogy pont engem fogsz olvasni, pont Te!
Nagyon reméltem, hogy visszatérsz, mert éreztem, hogy ez neked az életed része. Félre lehet tenni, de egyszer úgyis visszatalál hozzánk. Veled is ez történt, és bízom abban, hogy a sok pozitív, boldoggá tett régi/új olvasók továbbra is ösztönözni fognak!:)
Elárulom neked, hogy az oldalad benne volt a felső könyvjelző sávomban. Nem akartam kiraknia az olvasott oldalaim közé, mert rossz volt látni, hogy folyamatosan nőtt az elmúlt hónapok száma, amit írás nélkül töltöttél. Egy kattintás volt, akkor olvastam bele egy-egy részbe, amikor akartam, és amikor úgy éreztem, hogy a történeteidhez van hangulatom.
Tegnap óta, Te is ott vagy az olvasott oldalaim közt. Most már mindig látnom kell, hogy mikor van új rész, és így mások is tisztában lesznek vele! Nagyon örülök, hogy visszatértél, és remélem, hosszú időre maradsz! :)
Kitartást, sok-sok ihletet, és persze időt az íráshoz! :)
Alig várom a folytatást!
Ena
Szia, rettentően örülök hogy visszatértél. NEm vagyok F1 rajongó, de a történeteid mindig elvarázsolnak. Íróként én is tudom, milyen jól tud esni a pozitív vélemény. Egyszerűen imádom az összeset amit írtál és remélem sokáig fogsz. Mikor abbahagytad keserűen minden nap feljöttem, hátha azért mégis van új rész. ÉS örülök, hogy nem szakítottam meg a rendszeres visszalátogatást.
VálaszTörlésÜdv: Christine