Titkok erdeje

2009 Abu Dhabi, ahol minden elkezdődött…

3. rész

Éreztem, ahogy a hátam a falnak ütődik, de nem érdekelt. Egy dolog, vagyis inkább ember kötött le, Ő pedig Sebastian. Ahogy szorosan megához ölelt, mint aki el sem akarna többé engedni. A csókjai, amivel elhalmozott, a gyomromban eddig nem is létező pillangóknak adott életet.

Őrjítő volt vele lenni, és érezni Őt. A csípőjét nekem nyomta, s megéreztem odalenn a merevedését. Mindez egy kissé kijózanított, s megpróbáltam elszakadni az ajkaitól, de nem sikerült. Úgy falta az enyémet, mintha egy életet adó nedűt szívna ki belőle.

Tudtam, hogy hiba, amit teszünk, és mindezt meg fogjuk bánni holnap, de nem érdekelt. Egész eddigi életemben mindig mindent sokszor, néha túlságosan is sokszor fontoltam meg. Tudtam, hogy hiba, mégis vágytam rá. Mennyire is igaz a mondás, hogy a tiltott gyümölcs a legédesebb…

- Sebastian… - próbáltam meg ellökni magamtól, s zavarodottan nézett rám – ne…

- Akarlak… - súgta.

- Ne… ne itt… - suttogtam neki az ajkai közé.

- Menjük el innen… - súgta vissza, majd a kezemet megfogva távoztunk a szórakozóhelyről. Az épület előtt ácsorgó egyik taxiba ültünk be.

A keze a combomat simogatta, míg az ajka a nyakamat kényeztette. Halk sóhajok voltak minderre a válaszaim, s az egyik kezem felfedezőútra indult a testén. Megpróbáltam minél közelebb bújni hozzá, már amennyire ezt a hátsó ülések engedték. A kezeim a mellkasán simítottak végig, s belenyögött a nyakamba.

- Megjöttünk!! – rikkantotta el magát a taxisofőr, s mind a ketten egy kissé megugrottunk.

- Köszönjük… - rebegte el Sebastian, majd gyorsan fizetett, s a kezemet megfogva a szállodába húzott be.

A portán elkérte a szobakulcsainkat, majd a lift felé húzott. Annyi időm sem volt, hogy a hallban körülnézzek. Mondjuk ez a rengeteg elfogyasztott alkohol miatt nem is biztos, hogy sikerült volna.

Ahogy csukódott a liftajtó mögöttünk azonnal a számra tapadt, és csókolt tovább. Én sem voltam rest, és simultam hozzá, egyre szorosabban. Az egyik lábamat megemeltem, hogy minél jobban érezhessem Őt.

- Lili… - nyögte az ajkaim közé.

A keze végigsimított a combomon, mely a csípőjén volt, majd bekúszott a szoknyám alá, egészen a popsimig. Ott kezdett el simogatni, s én egyre jobban érezni akartam magamba Őt. A lift hangos csengőszóval tudatta velünk, hogy megérkeztünk a megfelelő emeletre. Szétrebbentünk, de nem volt idő semmire, hiszen megfogta ismét a kezemet, s a folyosón vágtáztunk szinte végig. Nem volt senki a folyosón, s ez így jobb volt, hiszen bárkinek feltűnt volna Sebastian dudorodó nadrágja. A szobaajtóig semmi mással nem voltam elfoglalva, minthogy neki milyen formás hátsója van, ahogy előttem ment.

A kis plasztikkártyát, egy rántással végighúzta a tokjában, s az ajtó azonnal kitárult előttünk. Behúzott maga után, s én azonnal az ajkaira tapadtam. Túlságosan kívántam, vágytam rá. Ő sem volt rest, az ajtót azonnal belökte mögöttem, mely hangos csattanással került a tokjába.

A hátamat simogatta, mialatt folyamatosan falta ajkaimat. A szoknyámon lévő cipzárt lassan, szinte őrjítő lassan húzta le. Elvált az ajkamtól, s a vállaimon lassan húzta le az anyagot. Ekkor éreztem először azt a jelenlétében, hogy szégyenlős vagyok. A kezeim azonnal a melleimhez kaptak, megfogva ezzel az anyagot, mivel nem viseltem melltartót.

- Nem kell magad szégyellni… - súgta – gyönyörű vagy… - csókolt meg lágyan.

Teljesen felbátorított ezzel a lágyságával, melyben nem volt már semmi vadság, mint az előbb… szinte légies. A kezeimet a mellemről a nyaka köré fontam, s minél közelebb akartam hozzá bújni. Éreztem, ahogy a szoknyám lecsúszik a testemről, de már nem érdekelt. A popsim alá nyúlt, és megemelt. A hálóba sétált velem, és az ágyra fektetett.

- Gyönyörű vagy… - súgta, ahogy eltávolodott tőlem, de én a pólója szélét kerestem azonnal meg, és sikeresen megszabadítottam tőle.

A nyakamra tért át, de a kezével az egyik mellemet kényeztette, a mellbimbómat izgatta. Őrjítő volt… A kezeimmel a nadrágszíjnak a csatját kerestem meg, és oldottam ki, majd következett a nadrágnak a gombja. Már csak a fekete boxer volt rajta, s rajtam megy egy apró tanga. Fordítottam magunkon, így én kerültem felülre, s kezdtem kényeztetni Őt. A nyakán, a fül mögötti részt, a mellkasát…

A kezei a hátamat simogatták, majd elindult a derekamon át egészen a popsimig. A tangám pántjai egy rántással megadták magunkat, és a szoba sarkában végezték… Nem akartam én sem lemaradni, így a boxer széléhez érve nekiálltam leküzdeni róla. Ahogy mindez sikerült, Ő fordított magunkon, és azonnal belém hatolt. Lassan kezdett mozogni bennem, de nem hagyta abba a csókot. Szinte falta őket, mégis lágy volt.

- Akarlak… ne kínozz… - súgtam ajkai közé, amikor elváltunk.

Nem kellett neki több bíztatás, azonnal magasabb tempóra kapcsolt. Éreztem, ahogy a testem rezonál az övével… együtt mozogtunk, s együtt értünk a csúcsra. A testem olyan volt mint egy rózsa, amely a beteljesülés hatására nyílt ki. Mintha mindig is rá vágytam volna… az Ő csókjaira… az Ő érintéseidre…

***

Megbeszéltünk másnap mindent, és tudtuk, hogy hiba volt, habár azt mondta, hogy nem bánta meg. Én biztosan nem. Életem egyik legszebb éjszakáját köszönhetem neki. Most mégis itt ülök a nőgyógyászommal szemben, és várom a vizsgálatok eredményét. Anyukámnak pár nappal ezelőtt vallottam be, hogy késik, s Ő azonnal orvoshoz cipelt. Csak Vele voltam együtt…

- Lili… szólalt meg nemsokára – megvannak az eredmények…

- Hallgatom doktor úr…

- Az eredmény… pozitív… Gratulálok kisbabája lesz…

***

Az alvó kisbabámat a kezemben ringattam, s csak néztem a képernyőn lévő képeket. A szívem összeszorult a látványtól, hiszen Ő boldog volt… de nem velünk. A hasonlóság már most látszott rajtuk, és rettegtem, hogy mi lesz később… nem akartam vele közölni a hírt… hisz boldog… de nem velünk…