Ott tartottam, hogy október vége volt, és eljött az év holt ideje, legalábbis a pilóták számára. Annyit még hozzátennék, hogy talán én vagyok az egyetlen az irodában, aki még nem találkozott személyesen sem Mark Webberrel, sem Sebastian Vettelel. Természetesen mindent tudtam róluk, jó majdnem mindent, hiszen az életük szervezése a mi feladatunk volt.
Carol Smithről már tettem említést nektek, persze nem szabad kihagyni a slepjét sem, ő az a fajta ember, aki mindent elér, amit akar. Amit vagy inkább AKIT most akar, a vb második helyezettjét Sebastian Vettelt, az ágyába. Előre sajnálom szegény srácot. Itt mindenki csak dicsérni tudja őt, különösen azok, akik személyesen találkoztak vele.
A 2010-s plakátokat pakolva megállapítottam, hogy kifejezetten jót tett neki az eltelt egy év. Egészen megférfiasodott. A naptárban való elmerülésem közepette, nem vettem észre, hogy valaki a hátam mögé lopózott.
- Ne is álmodj róla. Ő az enyém, vagyis az enyém lesz. Mire észbe kap, már az ágyamban lesz. Te egy kis senki vagy hozzám képest, még rád sem nézne. – s ahogy jött már el is ment. Hát igen Ő Carol, ahogy Tracyvel nevezzük a Kígyó.
- Mit akart tőled?
- Nyugi Tracy semmi különös, csak megint kötekedni próbál…
- Persze, és te megint csak ráhagyod. Liz mikor állsz már ki saját magadért. Mindenki tudja, hogy milyen jól dolgozol, a munkabírásod határtalan. De nézz magadra. Hagyod, hogy ez a Kígyó idejöjjön, és az amúgy sem nagy önbecsülésedet megint romokba döntse.
- Tracy kicsit túlreagálod a dolgokat. Én igeis, kiállok magamért, és van önbecsülésem – most már nekem is kezd felmenni a pumpám.
- Igen??? És mond meg mikor???
- Hááát most nem emlékszem rá…
- Nalátod! Erről beszélek, de majd én rendbe teszem a kis Carolt… Hol van???
- Tracy! Ne csinálj jelenetet!
- Hogy én? Jelenetet???
- Igen, TE!
- Na idefigyelj Liz Hoya…
A drága barátnőm, nem tudta befejezni, ugyanis nem más jelent meg az irodában, mint Christian Horner.
- Figyelem emberek, bejelenteni valóm van! 2 hét múlva lesz egy fogadás, ahol minden dolgozónak megköszönjük az egész éves munkáját. Szeretném, ha mindenki el tudna jönni, vagyis a megjelenés mindenki számára KÖTELEZŐ! Számítok rátok!
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is. Carol felé pillantottam, aki úszott az örömmámorban, most végre becserkészheti a halat, a nagyon nagy halat… Szegény srác, már előre sajnálom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése