27. rész

Szóval Ő Hanna? Sebi első szerelme? Vajon mi történt köztük?
- Nagyon örvendek Liz vagyok, Sebi barátnője. – vettem elő a legszebb mosolyom, s az egyik kezemet Sebi combjára tettem. A szöszi persze észrevette, s láthatóan nem tetszett neki a dolog.
- Tudtommal nem szereti, ha Sebinek hívják… - váltott át flegmába.
- Nekem elnézi… valószínűleg ez azért van, mert szeret. – adtam meg neki a kegyelemdöfést. Ezen még Sebi is kuncogott!
- Szóval Sebastian mikor szakítasz rám időt? – nem tetszett neki, hogy boldogok vagyunk, látszott. A párom nem bírta tovább.
- Nem akarok veled beszélni, sem találkozni. Szeretném az öcsédet is megkérni, hogy amíg itthon vagyunk, ne jöjjön hozzánk. Köszönöm szépen.
- Nem hiszem el, hogy a kapcsolatunk csak ennyit jelentett neked. Csak beszélgetni akarok veled, semmi többet, egyelőre! – Nálam itt szakadt el a cérna.
- Azért jöttünk haza, hogy együtt lehessünk, és a családdal töltsük az ünnepeket. Nem akar ebből rád egy percet sem vesztegetni! Hagyd békén! Remélem világos vagyok! – még Fabi is meglepődött a dühömön, de a szöszinél is felment a pumpa. – Nem tudom, hogy vagytok vele fiúk, de én jól laktam! Induljuk! – összeszedtük a cuccainkat, és kimentünk a cukrászdából.
Hazafele úton a fiúk pukkadoztak a nevetéstől. Megbeszélték, hogy jól leosztottam Hannát, és már szüksége is volt rá, hogy valaki jól helyre tegye. Nekem mégis rossz érzésem volt, ha a szöszire gondoltam. Tudtam még nem ez volt az utolsó találkozásunk, és még szerez nekünk néhány nehéz percet.
Otthon természetesen előadták, az egész cukrászdás jelenetet, a család szórakoztatására.
- Fiam, nem tudom mit szerettél benne… számomra ez mindig rejtély volt. De azt tudom, hogy Lizben mit szeretsz annyira. – apukája mondhatni nagyon jól szórakozott! Én pedig pirultam!
- Na de Norbert! Hogy mondhatsz ilyet…
- Miért Heikke! Te szeretted, ahogy a fiúnkkal bánt?
- Nem, utáltam érte! – ismerte be lehajtott fejjel…
- Na ugye! Nekem van igazam…
- Ha még egyszer a közeletekbe megy, én tekerem ki a nyakát!
- Nyugi Steph! SEGÍTEK!!!! – a két nővér sem szerette Hannát, ebbe biztos vagyok.
Valahogy sok volt nekem a mai nap, felvonultam a szobánkba, úgy gondoltam, jót fog tenni egy frissítő zuhany. Egy napja vagyok itt, és sokkal több dolog történt velem, mint máskor egy év alatt összesen.
Lépni akartam be a zuhanykabinba, amikor egy kéz érintett meg a derekamnál, és megfordított.
- Nagyon szeretlek drága… te hoztad az én életembe a napfényt… nem… te vagy a napfény… - érzékien megcsókolt. – csatlakozhatok?
A délután hátralevő részében a család többi tagjának nélkülöznie kellett a társaságunkat…