37. rész

Mindenki egy pillanat alatt csendbe burkolódzott. Sebi hitetlenkedve meredt rám, valószínűleg nem értette a dühkitörésemet.
- De Liz, én csak jót akartam… - nézett rám a legártatlanabb szemeivel. – Ha nem akarod, nem kell elfogadnod…
- Persze jót! Mások meg ujjal mutogassanak rám, hogy csak azért vagyok veled, hogy feljebb kerüljek! Hogy egy feltörekvő kis lotyó vagyok! Pont ezt akartam elkerülni, hát nem érted??? – láttam mondani akar valamit, de nem vártam meg, felrohantam az emeletre a szobánkba. Dúlva-fúlva róttam a köreimet, s nem akartam elhinni, hogy tehette mindezt főként a hátam mögött! Pár perc múlva nyílt az ajtó, s eléggé feldúlt Tracy lépett be rajta.
- Mond csak Liz, neked teljesen elment az eszed? Hogyan bánthattad így meg?
- Tracy tudod jól, hogy soha senkinek nem kértem a segítségéből. Mindig megálltam a magam lábán, bárhogy is volt. Nem akarom, hogy mások pusztán e miatt megbélyegezzenek!
- Liz! Kezdem azt hinni, hogy neked a szerelem az agyadra ment…
- Miért nem értetek meg?
- Liz ne legyél ennyire konok, mert nem vezet semmi jóra. – ekkor nyílott az ajtó, s a maradék négy lány lépett be rajta.
- Komolyan mondom nem értelek Liz! Ez a srác őrülten szerelemes beléd, te meg… Miért viselkedsz így vele? Csak azért, mert elintézte, hogy tiéd lehessen az állás? És akkor mi van? Nem tör ki a harmadik világháború… - gesztikulált nagyokat Vic.
- Figyelj csajó! Megmondtam neked, mielőtt a lányok megérkeztek, hogy nem szabad ennyire büszkének lenned. Ezzel a viselkedéseddel elmarod magad mellől Sebet. Neki nem egy hisztis libára van szüksége, hanem Rád.
- Liz szerintem neked vagy agyadra ment a sok szex, vagy túl keveset csináljátok ebben biztos vagyok!
- Chris elmehetnél terapeutának! – kuncogott Mel.
- Most miért? Mindennek az alfája és az omegája a szex… Tényleg Liz, működik a dolog? Tudod minden jó kapcsolat alapja a jó szex…
- Chris fejezd be! Most nem szextanácsadás kell ide! Liz legyél észnél! Gondolj most egy kicsit az ő helyzetébe. Próbál neked segíteni, hogy ne érezd magad egyedül, munkát szerez neked, hogy együtt lehessetek. Te miképp köszönöd meg ezt neki? Leordítod a fejét!
- Jó Tracy, lehet egy kicsit erős voltam… - telepedtem le a szőnyegre.
- NEM LEHET, BIZTOS!!! – kiáltották egyszerre.
- Figyelj rám! Játszhatod itt a büszke nőt, de azzal csak elhidegültök egymástól… s most csukd be a szemed. Játszd vissza magadban, az elmúlt pár hetet. Mit látsz?
- Sebit… - hangzott a gyenge válaszom.
- Most pedig képzeld el az életedet nélküle… Mit érzel???
- Fájdalmat és ürességet… - sírtam el magam, s kezembe temettem az arcomat. Hallottam, hogy nyílt az ajtó, s valaki belépett rajta. A légáramlat az illatát felém hozta, s abban a pillanatban tudtam, hogy Ő az.
- Liz! Miért sírsz? Mi történt? – felnéztem rá, s ő ott térdelt előttem, és simogatta az arcomat.
- Meg sem érdemellek téged Sebi…